Adóváltozások 2017. január 1-jétől

Összefoglaló a 2017-es adóváltozásokról:

A minimálbér és a garantált bérminimum esetében készítettem egy szemléltető táblázatot:

Minimálbér Garantált bérminimum
2016 2017 2016 2017
Bruttó minimálbér      111 000      127 650     129 000     161 250
Nettó minimálbér        73 815       84 887     85 785      107 231
Munkaadó fizetendője a bér után        31 625      29 998       36 765        37 894
Munkavállalótól levont járulékok        37 185     42 763        43 215        54 019
Fizetendők összesen       68 820       72 761       79 980        91 913
Egy munkavállaló összes bérköltsége    142 635       157 648       165 765       199 144   

Mi a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között? Ide kattintva elolvashatod!

Szomorú, hogy 2017-ben ahhoz, hogy valaki megkapja a 84.887 Forint nettó minimálbért a cégének 157.648 Forintba kerül, tehát a kapott bér 186%-át fizeti ki valójában a munkáltató.

 

Az egészségügyi szolgáltatási járulék 7.050 Forintról 7.110 Forintra emelkedik.

 

A gépkocsival történő munkába járás támogatásának összege 9 Forint/km-ről 15 Forint/km-re emelkedik.

 

Csökken az ÁFA: 

  • a baromfihús, friss tej és a madártojás ÁFÁ-ja 5%-ra,
  • internet hozzáférési szolgáltatás ÁFÁ-ja 18%-ra,
  • étkezőhelyi étel és helyben fogyasztott italok ÁFÁ-ja most 18%-ra, 2018-tól 5%-ra.

 

A kétgyermekesek adókedvezménye újra nő, gyermekenként 15 Forintra. A családi adókedvezményt érvényesítő szülőnek pedig nem kell az adóelőleg-nyilatkozatot a másik szülő munkáltatójának bemutatni illetve lepecsételtetni.

 

Főállású kisadózónak havi 50.000 Forintot kell fizetnie évi 12 millió Forint árbevételig. Év közben indulóknak időarányosan.

 

Vállalkozók esetében emelkedett az ÁFA alanyi adómentesség értékhatára 8 millió Forintra.

 

Az eddig 1 millió Forintot elérő ÁFA-tartalmú számlák tételes jelentési kötelezettségének értékhatárát 100 ezer Forintra viszik le. Tehát 100.000 Forintot meghaladó ÁFA-összegű számláról adatszolgáltatást kell nyújtani a NAV-nak. 

 

Ők foglalkoztatták bejelentés nélkül munkavállalóikat

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) arra hívja fel a munkavállalók figyelmét, hogy a munkavégzés megállapodásáról szóló dokumentum aláírása előtt célszerű a munkáltatót rendezett munkaügyi kapcsolatok tekintetében leellenőrizni.

Honlapjukon feltüntetik azokat az adózókat, akik ellen jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek.

Erre a szövegre kattintva letölthető azok listája akik bejelentés nélkül foglalkoztatták dolgozójukat. A lista 2016. októberi adatokat tartalmaz.

Az Adóhatóság a közzétett adózók adatait két év elteltével törli, megelőlegezve a bizalmat, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést ismételten nem követi el.

Önmarketingelés formája, a gerilla-önéletrajz

“A Gerilla Önéletrajz előtt kb. 100 elküldött önéletrajzból kb. 3-4 interjúra hívtak. A Gerilla Önéletrajz módszert alkalmazva pedig 12 elküldött pályázat után 4 különböző cégnél állásinterjú, és 2 elnyert pozíció.”

Állítja a gerillaoneletrajz.hu oldalán Fülöp Mónika.

Mi az a gerilla-önéletrajz? 

Gerilla kifejezéssel azokat a katonákat jellemezték akik szokatlan harcmodorral csaptak le ellenségeikre. Mára már a gerillamarketinghez hasonlóan az önéletrajzírásban is elterjedt e kifejezés, tehát a hagyományostól eltérő, a szokványossal szembemenő technikák használatára utal.

E módszerre kitűnő példa Fülöp Attila önéletrajza és álláskeresési kampánya. A frissen végzett marketinges készített egy mozifilm plakátjához hasonló “hirdetést”, ahol a főszereplő ő maga, a film témájaként tanulmányait, tapasztalatait jelölte meg. A plakát mellé saját weboldalát is elkészítette, ahova képeket videókat, letölthető önéletrajzot, referenciákat tett fel. További terméke a névjegykártyája ami hűtőmágnesként is funkcionál.

Másik ötlet például egy pénzügyestől származik aki power point vetítést küldött magáról korábbi munkahelyeiről, folyamatábrákkal, céglogókkal. Ötletes a Nyugat Európában és Amerikában is elterjedt QR kód az önéletrajzon.

A gerilla-önéletrajzok jellemzője tehát, hogy elrugaszkodik a szokásostól. Például:

  • a szakmai szempontból lényegtelen adatokat, mint születési dátum, lakhely, családi állapot nem tartalmazza
  • az X év Y cégnél eltöltött idő és pozíció helyett az elért eredményekre helyezi a hangsúlyt
  • a megpályázott pozíció szempontjából mutatja be a pályázót. Csak az fontos ami a konkrét állás szempontjából érdekes lehet. Felesleges más munkahely vagy  “lényegtelen” képzés feltüntetése vagy az évekkel ezelőtti helyesírásversenyen elért harmadik helyezés.
  • referenciaidézetek! Igaz sokkal hihetőbb egy volt főnök véleménye pozitív a pályázóról?
  • érdemes alaposan utánajárni a cégnek és olyan önéletrajzot írni ami olvasásra készteti a HR-est
  • figyelemfelkeltő, ezáltal biztosabbak lehetünk abban, ha postán küldjük el önéletrajzunkat, állítja Baráth András okleveles önéletrajzíró. A mai világban jellemzően e-mailben küldik el önéletrajzukat a pályázók, így viszont a levet biztosan felbontják.

A gerilla-önéletrajz lényege tehát, hogy az elolvasásra késztesse a HR-est és elhitesse vele, hogy vétek lenne nem behívni meghallgatásra az íróját.

Hazánkban 5-6 évvel ezelőtt jobban köztudatban volt az az ilyesfajta önmarketingelés, de nem indított el hatalmas lavinát. Véleményünk szerint érdemes vigyázni a gerilla-önéletrajzzal, de tény, hogy szükség van arra, hogy az önéletrajz kitűnjön a többiek közül.

 

Forrás 1

Forrás 2